Dr. Juhász Tamás NON-STOP állatkórház! 

Állat

Állatbelgyógyászat
Állatplasztika
Állat röntgen

Állat szemészet

Állat szemészet szakrendelése időpontegyeztetéssel, kedd délelőttre és csütörtök délutánra.

A kutya szemének egyik legfontosabb örökletes megbetegedése a progresszív retina atrópia (PRA). Ebben a betegségben úgy kanok mint szukák is szenvedhetnek. A PRA a szem legbelső rétegét, a retinát érinti, ahol a látás szempontjából igen fontos idegcellák helyezkednek el. Az érintett kutyák ezért először elveszítik az éjszakai látási képességüket majd ehhez csatlakozva a nappali látás képességét. A PRA a kutya különböző életszakaszaiban jelentkezhet, durván 3 formát különböztethetünk meg: A korai formánál 6 hónapos korban kezdődik a sötétedéskori rossz látás, a teljes megvakulás egy - két éves korra bekövetkezik. A közepes formánál az első tünetek egy - két éves korban jelentkeznek, a teljes megvakulás három - öt éves korra bekövetkezik. A kései formánál a rossz éjszakai látás három - öt éves korban jelentkezik, a teljes vakság hat- kilenc éves korra következik be. A figyelmes tulajdonosnak gyakran tűnik fel bizonytalanság vagy akár bizonyos félénkség is a derengéskor vagy az esti órákban. Az állat például nem akar egyedül kimenni pisilni, és mindig a tulajdonos közelében maradnak. Néhány állat már ebben a stádiumban nekimennek bizonyos tárgyaknak, mások olyan ügyesek (szaglás és hallás), hogy a bizonytalanság kezdetben alig tűnik fel a tulajdonosnak. Ehhez kapcsolódóan tágra nyílt pupilla és sötétben a szem szokatlanul erős „világítása” tűnhet fel. A PRA előrehaladott formájában néhány kutyánál a lencse hályogosodása is fellép. A tulajdonos számára a szürke hályog fehéres homályban vagy a szem elszíneződésében nyilvánul meg. A PRA sajnos nem gyógyítható, megállíthatatlan látásromlás, melynek végstádiuma mindig a vakság. A mai napig sem gyógyszeres, sem operatív lehetőséget nem ismerünk, mellyel a PRA megelőzhető, kezelhető, megállítható vagy gyógyítható lenne.

A kutyák kötőhártya-gyulladása a másik leggyakoribb szembetegségek egyike. Az alsó szemhéjszél és a szemgolyó közti részen lévő, normális esetben nem látható rózsaszínű terület gyulladás esetén bő váladékot termel, tűzpirossá válik. A könnytermelés fokozott, a szem körüli szőrzet nedves, súlyos esetben sárgás, kocsonyás váladék látható rajta. Az okok közt kereshetjük az egész szervezetet, megtámadó betegséget, melynek csak egyik jele a két oldali kötőhártya-gyulladás: a szopornyicát. Sok esetben önállóan, általános tünetek nélkül találkozunk az egy vagy kétoldali kötőhártya-gyulladással. Huzat, (az autóban lehúzott ablak gyakori ok) megfázás, de kémiai anyagok, allergia is kiválthatják. Sajnos, mai világunkban nem hagyhatjuk ki a szándékosan spray-vel szembefújt kutyákat. Természetesen előfordulhatnak olyan külső mechanikai okok is, melyek a szem egyéb részeit is sértik. Kiemelkedő jelentősége lehet a kötőhártyazsákba került idegen testeknek, leggyakrabban a toklásznak. Az egyszerű gyulladás is súlyos következményekkel járhat, sérülhet a szaruhártya, s akár súlyos látászavar is kialakulhat. A szemet szemcseppekkel, vagy szemkenőcsökkel kezelhetjük. Csak vizsgálat döntheti el, hogy melyik cseppet vagy kenőcsöt alkalmazzuk! Az előírt cseppeket két-három óránként, a kenőcsöket naponta háromszor juttassuk a szem külső sarka felől a kötőhártyára. A vizsgálat fontos része annak megállapítása, van-e a szemben idegen test. Mert ha van és azt az állatorvos a megfelelő érzéstelenítés után speciális eszközzel, nem távolítja el, kenegethetjük a világ összes kenőcsével, a szem mégis súlyosan károsodni fog!

Állatsebészet

Az állatsebészet egyik fontos beavatkozása a daganat eltávolítása, ezek közül az egyik Ivarszervi daganatokkal kapcsolatos műtétek.

Emlődaganat:

Idősebb szukáknál – gyakoriságukat tekintve – a tejmirigy daganatai nagyon előkelő helyet foglalnak el. Ötéves kor felett már nem ritkák, tízéves kor fölött a nem ivartalanított szukák emlővizsgálata során nagy többségüknél találunk daganatos elváltozást. Nemcsak a fajtatiszta kutyák betegsége ez; pácienseink több mint fele keverék. A kórszövettani vizsgálattal igazolt daganatos elváltozások jelentős része (80%) rosszindulatú, ezek többsége carcinoma, egy részük kevert típusú daganat, kisebb részük sarcoma. A jóindulatúak közül adenoma, chondroma, lipoma, és kevert daganatok fordulnak elő. Egyelőre nem ismert a már kialakult emlődaganat növekedését megállító gyógyszer, egyedüli megoldás a daganat sebészi eltávolítása. A műtéti felkészülés és poszt-operatív lábadozás során alkalmazunk kiegészítő gyógyszeres kezelést, ami a műtét hatékonyságát növeli és pácienseink életminőségét javítja. A betegség megelőzésében nagy szerepe van az ivartalanításnak, ugyanis az első tüzelés után ivartalanított szukákat számottevően kevésbé veszélyezteti emlődaganat kialakulása. Az emlődaganatok már röviddel kialakulásuk után áttétet képezhetnek. Az első célállomás a környéki nyirokcsomó, majd a daganatsejtek a nyirok-és vérkeringéssel eljutnak a tüdőbe, ritkábban a májba, lépbe, vesékbe. Műtét előtt áttapintjuk a nyirokcsomókat,  az  esetleges tüdőáttétek mellkasi röntgenvizsgálattal deríthetők fel. Idős betegeknél az altatási kockázat felmérésére vérvizsgálatot, a szívműködés ellenőrzéséhez kardiológiai kivizsgálást javasolunk. A daganatszövet kiterjedésének, áttéteinek felismerése érdekében bizonyos esetekben izotópos vizsgálat szükséges. Az operáció utáni időszakban a tulajdonos havonta átvizsgálja állatát. Ha újabb elváltozást talál, konzultál kedvence kezelőorvosával, akihez problémamentes időszakban félévente kontrollra viszi.

Petefészek-, méh- és hüvelydaganatok:

Mint a daganatos betegségek általában, a petefészek-daganat is főleg az idősebb kutyák betegsége, kivéve az elsősorban fiatal korban jelentkező teratomákat. Egyes fajták a többieknél gyakrabban betegszenek meg. A kórkép többnyire egy oldalon jelentkezik, bár alkalmanként az ellenoldali petefészken és a méh nyálkahártyáján másodlagos cisztaképződéssel járhat. Bizonyos daganatok (granulosa-, theca sejtes és Sertoli-Leydig tumorok) 30%-ban kétoldali növekedésűek lehetnek. Amennyiben a petefészek daganata ivari hormonokat is termel, a klinikai kórkép ennek megfelelően változik. Az ösztrogén-termelő daganatok már kezdeti stádiumban véres hüvelykifolyással kísért szabálytalan ivarzási tünetekkel járnak, amely később a méhnyálkahártya túltengéséhez, majd gennyes méhgyulladás (pyometra) kialakulásához vezet. A petefészek-daganatok nagyobbik része azonban hormont nem termel, ezért viszonylag hosszú ideig rejtve maradhat. Amikor tovább növekedve már a környező szerveket elnyomják, igen változatos klinikai tüneteket (depresszió, étvágytalanság,  a veseműködés és vízháztartás zavara, hasvízkór) okozhatnak. A petefészek daganatai nem hajlamosak távoli áttétképzésre, ezért a petefészek és a méh sebészi eltávolítása (ovario-hysterectomia) többnyire elegendő. Az áttéttel járó esetekben a kezelés kemoterápiával egészíthető ki. A méh- és hüvelydaganatok a petefészek-tumoroknál valamivel gyakoribbak, ezen belül a méhtumorok előfordulása mintegy 12-13%. Általában jóindulatú leiomyomák és fibromák, kialakulásukban a tüzelés rendellenességeinek nincs bizonyított szerepe, viszont a lezajlott vemhességek növelik a daganatképződés kockázatát. A rosszindulatú daganatok közül a leiomyosarcomák és laphám-carcinomák a leggyakoribb típusok. A betegek átlagos életkora 11 év. A nem kívánt vemhesség megakadályozására (nidációgátlás) alkalmazott korábbi ösztrogén (ethinylestradiol, testosteron és megestrol acetat) kezelések azonban - mellékhatásként - méhcarcinoma kialakulására hajlamosítanak! Az áttétképzési hajlam daganattípusonként eltérő, így pl. a leiomyosarcoma nem hajlamos áttétképzésre, ezzel szemben a méhcarcinomáknál a tüdő, vese, máj, mellékvese és pajzsmirigy szöveteiben gyakran találunk metastasist. A jóindulatú és áttéttel nem járó daganatoknál a sebészi eltávolítás kielégítő eredményt nyújt, ami áttétképződés esetén kemoterápiával egészíthető ki.

Méhgyulladás - Pyometra (gennyes méhgyulladás):
 

Idősebb, nem ivartalanított kutyák lappangva fejlődő betegsége, amely súlyos, nem egyszer életveszélyes állapothoz vezet. A pyometra látható klinikai tünetekkel legtöbbször vemhességhez nem vezető tüzelés után 2-3 hónappal jelentkezik. Korábban a méh fertőződésének tulajdonították, ma már inkább a hormonális egyensúly felborulásával magyarázzuk, amelynél a bakteriális fertőzés inkább másodlagos szövődmény. Nem hallgatható el az sem, hogy bizonyos hormonális beavatkozások, mint pl. a nem kívánt vemhesség megakadályozása a párzás utáni napokban adott ösztrogénnel, vagy a fogamzásgátló tabletták vagy injekció ellenőrizetlen adagolása, hajlamosítanak a pyometra kialakulására. Az ivari ciklus szabályozásában szerepet játszó két nemi hormon az ösztrogén és a progeszteron, amelyek szerteágazó szerepét a kutya nemi ciklusának tárgyalásánál már említettük. A részleteket mellőzve, az ösztrogének a méh nyálkahártyájában mirigyek fejlődését serkentik, amelyek azután a progeszteron hormon hatására lépnek működésbe: olyan váladékot termelnek, amely a méh üregébe érkező megtermékenyült embriók táplálását biztosítják egészen azok beágyazódásáig.
Amikor a progeszteron túlsúlyba kerül, vagy a méh nyálkahártyája a szokásosnál érzékenyebb a progeszteronra, kialakul a méhnyálkahártya mirigyes-tömlős túltengése elnevezésű kórkép (hyperplasia glandularis cystica). Ezt a nem ritka rendellenességet a mirigyvégkamrák burjánzása jellemzi, amely állandósul. A méhmirigyek váladéka eleinte, a tüzelés körüli időszakban még nyitott nyakcsatornán keresztül eltávozik, és ebben az időszakban a méh egyébként is meglehetősen ellenálló a fertőzésekkel szemben. Az ivarzás befejeztével a méhnyak fokozatosan záródik, ilyen állapotban a méh egyre érzékenyebb a fertőzésekre. Amennyiben a méhnyakon keresztül (felszálló vagy ascendáló fertőzés) vagy a vérkeringés útján (hematogén fertőzés) baktériumok jutnak a méh üregébe, az ott pangó váladék kitűnő táptalajt biztosít számukra és elszaporodnak. A védekezésképpen odaáramló fehérvérsejtek következtében kialakul a gennyes méhgyulladás vagy pyometra. Az egyre nagyobb mennyiségű folyadék az egyébként ceruzavékonyságú méhet jelentősen, sok esetben a vemhességnél is nagyobbra kitágítja, amelynek két veszélye is van. Egyrészt a fenyegető méhrepedés: ez közvetlen életveszélyt jelent a betegre még akkor is, ha azonnal észlelik és megoperálják. Másrészt a nagy mennyiségű gennyes-baktériumos váladékból kiszabaduló toxinok a májat, a vesét és a szívizmot oly mértékben károsíthatják, hogy az ilyenkor már elkerülhetetlen műtét és altatás nagy kockázatot jelent. Sajnos a pyometra lappangva fejlődő kórkép, tünetei semmitmondóak. A fokozott vízivás (polydipsia) és gyakori vizeletürítés (polyuria), vagy a hányás és hasmenés sok más betegségnél is jelentkezik.
Szerencsés esetben, amíg a még nyitott méhnyakon keresztül a hüvelyből áttetsző vagy fehéres színű váladék ürül, addig észrevehető például abból, hogy a kutya sokat nyalogatja, tisztogatja magát. Az ilyenkor elvégzett vérvizsgálat megemelkedett fehérvérsejtszámot mutat. Később, amikor a felgyülemlő méhváladék miatt kitágult méh súlya megnő, a hátulsó testfél gyengesége észlelhető. A megnövekedett méretű, gennyes váladékot tartalmazó méh alapos ultrahang- vagy röntgenvizsgálattal fölismerhető. Előrehaladott, vesekárosodással járó esetekben a kutya étvágytalan lesz, elfekszik és általános állapota rohamosan súlyosbodik, sajnos többnyire csak ilyenkor derül fény a betegségre. A betegség ugyan hónapok alatt fejlődik ki, de mire észrevesszük, a toxikus folyamatok miatt a beteg állat már igen súlyos, akár életveszélyes állapotba kerül, ami azonnali beavatkozást igényel. A tenyészérték megóvása érdekében, különösen kiváló genetikai hátterű egyedeknél meg lehet ugyan próbálkozni a gyógyszeres, ún. konzervatív kezeléssel, ám ennek a kimenetele kétes. Még eredményes eseteknél is mindig fennáll a kiújulás veszélye. Amellett, hogy a továbbtenyésztésre alkalmas állapot visszaállítása bizonytalan, a műtéttel való késlekedés az állat életét is veszélyeztetheti. Valójában a pyometra egyetlen gyógymódja a petefészek és méh azonnali eltávolítása (ovariohysterectomia). Abban az esetben, amikor a máj- és vesekárosodás még nem túl súlyosfokú, a műtét kórjóslata kedvező, az állatok gyorsan és véglegesen gyógyulnak. Az előrehaladott esetekkel és rossz általános állapottal együtt járó fokozott műtéti kockázat csökkentése érdekében célszerű az intravénás folyadékterápia, valamint a keringés gyógyszeres támogatása. A betegség megelőzése érdekében a nem tenyésztésre szánt állatokat célszerű időben ivartalanítani, mert náluk a pyometra jelentkezése gyakorlatilag kizárható.

Állat szülészet

Az állat szülészet egyik legsűrűbben végzet beavatkozása az ivartalanítás. A kutyák-macskák műtéti ivartalanítása nehéz döntést jelent a tulajdonos számára, pedig a nem tenyésztési célból tartott egyedek ivartalanítása hasznos mind az állat, mind a gazdája számára. Az emlődaganatok az öt évesnél idősebb, nem ivartalanított nőstény kutyák leggyakoribb rendellenességei közé tartoznak, ritkábban macskákon is előfordulhatnak. Az ivartalanítás ténye mellett annak időpontja és életkor az is jelentősen befolyásolja az emlődaganatok gyakoriságát. Az első tüzelés jelentkezése körüli életkorban elvégzett ivartalanítás bizonyítottan csökkenti az emlődaganatok kockázatát. Idősebb állatokban nem ritka a lappangva kifejlődő gennyes méhgyulladás, amely gyógykezelés nélkül halálos kimenetelű. Bár 3 évesnél fiatalabb tenyészállatoknál  gyógyszeres terápia is szóba jöhet, többnyire a petefészkek és a méh műtéti eltávolítása a legbiztonságosabb megoldás. Sajnos az idős, beteg állatok altatása és műtétje jóval nagyobb kockázattal jár, mint a fiatal korban megelőző céllal elvégzett ivartalanítás. Bár a csekély kockázat és a kedvező sebgyógyulási erély a mielőbbi (kölyökkori) műtét mellett szól, nem hallgatható el a túl korai ivartalanítás egyik lehetséges késői következménye, a vizeletmegtartási zavar (incontinentia).

Császármetszés

Az állat szülészet egyik legfontossabb beavatkozása a császármetszés, melynek során műtéttel távolítják el a méhben rekedt magzatokat. Megakadt ellés esetén sürgősségi beavatkozásnak számít, de bizonyos nehezen ellő fajtáknál (angol bulldog), illetve más fajtáknál túlhordás esetén megelőzésképpen is végezzük (elektív császármetszés). Amikor az anya későbbi szaporodása nem kívánatos, esetleg az állat életét veszélyeztetné, a császármetszést ivartalanítással is összekötik. Előfordul, hogy az anyakutya kezdettől fogva renyhe szülőfájásokat mutat, máskor pedig a kezdetben megfelelő fájástevékenység a méhizomzat kifáradása miatt gyengül. Amennyiben a gyógyszeres fájáserősítő kezelés nem segít, vagy nincs remény az ellés hüvelyi levezetésére, a magzatok és az anya életének megóvása érdekében célszerű császármetszéshez folyamodni. Ugyanez vonatkozik a rendellenes magzati prezentációkra, valamint arra, amikor az anya medencéje a magzatok méretéhez képest szűk. Amikor a hüvelyből vöröses-zöld, néha fekete színű váladék ürül, az a placenta leválására utal a méhfalról, a magzatok méhen belüli oxigén- és tápanyagellátása fokozatosan romlik és hamarosan elpusztulnak. Az ilyenkor végzett ultrahangvizsgálat a magzati szívműködés rohamos lassulását mutatja, és azonnali műtét indokolt. A műtét során a méhből kiemelt magzatok fokozott gondoskodásra szorulnak. Ezért mindenképpen szükség van egy segítségre, aki az újszülötteket a magzatburkokból kiszabadítja, a légutakat megtisztítja, az első légvételeket vizes öblítéssel, majd szárazra dörzsöléssel serkenti és a szabályos légzés megindulása után a kölyköket meleg helyre teszi. Esetenként légzés-stimuláns gyógyszerek adása is szükséges lehet. Az anya fél-egy óra múlva esedékes ébredése után a kölyköket alá kell rakni és ügyelni, hogy kábult állapotban ne nyomja őket agyon, illetve elfogadja és szoptassa. A kiürített és összevarrt méh mielőbbi összehúzódását oxytocin injekcióval serkentik, ami a tejelválasztás megindulását is támogatja. A műtét után általában az anyát kölykeivel együtt hazaengedik, az utókezelés antibiotikumok és méhösszehúzó szerek néhány napos adagolását jelenti. A méh- és a belső hasfali varratok felszívódó fonallal készülnek, a bőrvarratok eltávolítása 7-10 nap múlva esedékes.

Állat laboratóriumi vizsgálat





DR. JUHÁSZ TAMÁS NON-STOP ÁLLATKÓRHÁZ    |   1112 Budapest, Péterhegyi út 46.
 Az oldalt szolgáltatja: wlap.hu